Egy nagy szerelem

Úri sportág, a sport királya és még számtalan jelzője létezik a kedvelt és bizonyítottan függőséget okozó mozgás-, de inkább életformának. Ha a tenisz szóba kerül, biztos, hogy a közösség, a társaság is felmerül, nem véletlenül.

Szakértő Partos Dávid teniszedző, szöveg: Barabás Júlia

A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes.

Mindenkinek ajánlom. Egyénileg és párosban is, társasági és versenyzői szinten is – kezdi a teniszedző. Egy olyan, zárt, máshol nem nagyon tapasztalható közösségbe kerülhetünk, aminek remek dolog a részese lenni. Bármikor el lehet kezdeni. Négy-öt éves kortól csinálhatjuk, ameddig jólesik, nem kevesen vannak, akik hetvenen, sőt nyolcvanon túl is ütögetnek. Lehet versenyezni, utána társasági szinten folytatni, élvezni a mozgást, és hogy kint vagyunk a szabadban. De felnőtten is el lehet kezdeni, sokan kezdték negyvenen, ötvenen túl és azóta élvezik, szeretik. Mindenki azt mondja, itt tud teljesen felszabadulni, lekötni a figyelmét, ki tud kapcsolni. Bárki belevághat, sarkítva egy edző, egy labda és egy ütő kell hozzá. Mindenkinek ajánlom, próbálja ki, keressen teniszező ismerőst és nézze meg, tetszik-e neki ez a játék. Ha igen, vágjon bele, mert remek dolog, a sporton túl remek közösséghez lehet tartozni, klubéletben részt lehet venni, ismerősöket lehet szerezni. Más sportoknál ez nem ilyen erős, összetartó közösség. Sok teniszklubban ugyanis az amatőrök és a versenyzők „keverednek”, sok versenyző szívesen száll be amatőr partiba. Más sportoknál nincs az él- és a hobbisport keveredése. Amatőr, negyven évvel idősebb három emberhez egy fiatal versenyző szívesen állt be, ha nem jött el a negyedik, és jól érzi magát.

Egyéni – páros

Kicsit más a két játék. Nemcsak azért, mert a szinglizők ingerültebbnek tűnnek, jobban kijön a feszültség, bizonyítani szeretnének, párosra pedig a legtöbb esetben azért állnak össze a játékosok, hogy jól érezzék magukat, a térfélcseréknél beszélnek két mondatot. Gyakran olyanok játszanak együtt, akik régóta ismerik egymást, vagy a klubban barátkoztak össze. A páros inkább szórakoztató jellegű, buli, az egyéni nagyobb koncentrációt igényel. Sokan mondják, hogy – mint minden – játék közben megismerhető az emberek igazi énje. Ha sokszor játszunk együtt, megismerjük egymást. Ha repül az ütő, vagy messzire a labda, esetleg ordít valaki, nem biztos, hogy haragszik a partnerre, csak oldódik a feszültség. Jobb, mintha befelé élné meg, lenyelné vagy rágná magát a problémáin. A játék, a jóleső mozgás, ha nem is oldja meg a gondokat, arra az egy vagy két órára felszabadít.

Mindent megmozgat

A tenisz összetett sport, minden izmot megmozgat. Fejleszti a koncentrációt, a gyerekek mindenféle készségét, André Agassi az akadémiáján igyekszik minél korábban megismertetni a gyerekeket a labdával, mert mérésekkel igazolták, hogy hatékonyabban tanulnak, mert a labdajátékok olyan dolgokat fejlesztenek az agyban, amire semmilyen iskolai készségfejlesztő feladat nem képes. Olyan egyszerű feladatot végeztetnek, hogy kitesznek tíz labdát egymás mellé a teniszpályára, a gyerekeknek számolniuk kellett, minden páros számnál kellett egyet előre és hátra ugrani. Egy négy-öt éves gyereknek ez megterhelő, de később aztán a számolási műveletek, a problémamegoldó képességek vizsgálatai sokkal jobb eredményt mutattak azoknál, mint, akik nem csináltak ilyet.

Sok vád éri a teniszt, hogy féloldalas terhelést ad, ez így is van, a teniszező oldal valóban kicsit erősebb, mint a másik, de ezt nyújtásokkal, úszással, futással, kerékpározással ki lehet egyenlíteni. Erre inkább gyerekkorban érdemes odafigyelni, mert gerincferdülést okozhat, de már heti egy úszás megelőzhet. Egy gyerek még véletlenül se emelgessen súlyzókat például a másik oldalon, menjen úszni, mászókára próbálja felhúzni magát, a saját tömegével mozogjon.

Észjáték

Amellett, hogy jó mozgás, taktikailag és „fejben” is ott kell lennie annak, aki játssza. Ahány ember, annyi játékstílus. Nem biztos, hogy a hétfői játék jó lesz kedden valaki más ellen is. Van, aki agresszívebben, valaki védekezőbben játszik, olyan is van, aki ezeket a stílusokat tudja keverni is. Nagyon oda kell figyelni, mit hova ütök, az nyer, aki jobban a másikra tudja erőltetni a játékát. Fontos persze, hogy technikai tudás, de az a döntő, hogy mennyire vagyunk fejben a pályán. A játék lényege, hogy minél jobban kiszúrjunk a másikkal, oda üssük a labdát, ahol az ellenfél nincs és vélhetően nem is lesz. Van, aki rizikós, fontos helyzetben nem tudja befejezni, megcsinálni a pontot, elizgulja a ziccert és van, aki higgadtan, tízből tízszer bevágja. Az előbbi, nem versenyző típusnak sem kell feladnia a versenyzést, ez fejleszthető, a gyakorlás rutint hoz.

Sajnos a gyereknél nem nagyon van hobbisportra lehetőség, versenysportolót képeznek mindenhol, pedig egy négy-öt éves gyerekről nem nagyon megmondani, hogy lesz-e sztár Wimbledonban. Az látszik, hogy jó a labdaérzéke, a mozgáskoordinációja, a képességei, tud koncentrálni. A szülőknek észnél kell lenni, ez olyan, mintha egy nyolcéves gyereknek azt mondják, a világ tíz leggazdagabb embere között lesz, mert el tud számolni negyvenig. A gyerek nőni, kamaszodni fog, ha erőltetik, meg is utálhatja. Kezdje el ötévesen, hetente egyszer, lehetőleg próbáljon ki többféle sportot, kiegészítik egymást, széles alapot teremtenek, és majd tíz-tizenegy évesen eldönti, hogy melyiket szeretné milyen szinten űzni. Akkor már fel tudja fogni, mivel jár a versenysport, miről kell lemondani, milyen előnyei lehetnek, mit kell változtatni az életében. Az nem jó, ha egy tízéves gyerek utál teniszezni, nem csoda, ha öt éve heti négy edzésre jár, mert az edző szerint a Roland Garros bajnoka lehet. Nem szabad pénztárcának nézni a szülőt. Ha nem lesz versenyző a gyerek, akkor is kellene lehetőség arra, hogy teniszezzen.

Nem nagyon lehet megunni egy partnerrel sem a játékot, nem nagyon van papírforma, mindig a pillanatnyi fizikai, szellemi és lelki állapot dönti el, ki nyeri az aktuális meccset. Sosem „vagyunk készen”, mindig van hova fejlődni.

Hiperaktív gyerekként tízéves koromig mindent kipróbáltam; foci, kézilabda, úszás – idézi fel a teniszedző. Kilencévesen éppen karatéztam, amikor eltörtem a kezemet. Egy évig nem folytathattam a küzdősportot, édesapám elvitt teniszezni. A heti egy csoportos edzéstől fokozatosan jutottam el a versenyzésig. Egy év múlva, az első versenyemen bemelegítéssel együtt félóra alatt kaptam ki, ha jól emlékszem, nemhogy game-et, pontot sem csináltam, de nem ment el a kedvem. Agyalós fajta voltam és vagyok is, ha van egy kis szabadidőm, gondolkozni kezdek, a csapatsportokban, ha nincs nálam a labda, hajlamos vagyok teljesen máshol járni, nem köti le a figyelmemet. A tenisz megnyugvást hozott, vagy arra koncentrálok, vagy másra, a kettő együtt nem megy.

A tenisz ütővel játszott labdajáték, közkedvelt sport, amely egyes vagy páros formában játszható. A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfélnek ez ne sikerüljön. A teniszt nevezik a sportok „királyának” is. Nemcsak az eleganciája miatt, hanem a test és a végtagok összerendezett mozgásának, harmóniájának okán is.

Tenisztudor

Kezdetek

Az eredetileg francia ütős labdajátékot a XV. században egy húsz évig fogságban élő angol herceg naponta űzte. Mai formája a XIX. században alakult ki, a modernnek nevezett teniszt 1968-tól, a hivatásos játékosok versengésétől számítják. A viktoriánus korban csak a gazdag arisztokraták játszhatták. Nem kellett hozzá pénz, de nem is vált fizetett hivatássá.

Versenyek

Az első wimbledoni tenisztornát 1877 júliusában rendezték, amelyen 22 amatőr férfi indult, Ausztrál Open 1905-ben volt először. Hivatásos versenyzők először 1925-ben a francia tenisztornán, a Roland Garroson szerepeltek. A Grand Slam kifejezést 1933-ban két újságíró használta először, amikor egy ausztrál versenyző megnyerte az ausztrál amatőr tornát, a francia bajnokságot, Wimbledont és döntőbe jutott az amerikai bajnokságon is. A különböző országokban megrendezett, jelentős hagyományokkal bíró versenyek között ma is a legrangosabbak a Grand Slam tornák: az Australian Open, Wimbledon, Roland Garros és a US Open. Jelentős torna a férfiaknál a Tennis Masters Cup, valamint a nőknél az ennek megfelelő WTA Tour Championships, amely az év utolsó versenye, és csak az év 8 legeredményesebb játékosa kvalifikálhat rá. Az egyetlen jelentős nemzetközi csapatverseny férfiak számára a Davis-kupa, a nők számára a Fed-kupa. Itt öt mérkőzésen (4 egyes, 1 páros) mérkőzik meg egymással két ország csapata.

A tenisz-világranglista az egyes versenyeken elért eredmények alapján alakul ki, minden torna után bizonyos számú pontot adnak az adott versenyző eredményének és a torna nagyságának megfelelően. A rangsort a férfiaknál az ATP (Association of Tennis Professionals) , a nőknél a WTA (Women’s Tennis Association) készíti.

Érdekes pontozás – 15, 30, 40, „game”

A középkorban a 60-as számnak szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak, vélhetően az óra szakaszait jelzi a teniszmeccs számolása is, de azt nem lehet tudni, miért lett a 45-ből 40. Egy elképzelés szerint könnyebb a 40-et kimondani. A 40-40-es, egyenlő, „deuce” kifejezés a francia „á deux” kifejezésre utalhat, amivel a bíró azt akarta mondani, két ponttal kell nyerni, angol kiejtésben ez „deuce”-nak hangzik.

Nők, férfiak és a pénz

A pénzdíjas versenyeken általában a nők kisebb összeget kapnak, igaz, legtöbbször kevesebbet is játszanak; a férfiaknál három, a nőknél két nyert szettet, azaz hat „game”-ig tartó küzdelmet kell vívni. Néhány évvel ezelőtt ezt a Grand Slam tornákon megváltoztatták, ma már a lányok is ugyanannyi pénzt kapnak.

Pálya

A méreteinek mindenhol azonosnak kell lennie, a használt szélesség attól függ, egyest vagy párost játszanak. Előbbinél a pálya szélén található folyosók nem számítanak, páros meccsen oda is lehet ütni.

A teniszpálya borítása különböző lehet, a kemény, salakos, füves vagy szintetikus anyagú talaj meghatározza a gyorsaságot, a labdák pattanását, ezáltal a rajtuk játszható játék minőségét. Hosszú labdameneteket a lassabb, salakos pályákon élvezhetünk.

Ütő

A kezdetekben fából készült ütővel teniszeztek, ma nagyobb erő kifejtésére alkalmas, könnyebb anyagokból (grafit, titán) készülnek a teniszütők keretei. A húr megválasztása a rugalmasság, ezáltal az ütések típusa, például a pörgetések miatt lehet fontos, sokféle (marha- vagy báránybél, vagy szintetikus) anyagból készülhet.

Labda

A korai teniszben lószőrt, rongyot varrtak bőrbe vagy vászonba, az újban puhább lett a labda, ma pedig kaucsukból készül, az összetétele pedig attól függ, milyen célra és milyen rendszerességű használatra készül. Teherbíró képességük és élettartamuk szerint többféle létezik. A labda színe eredetileg fehér volt, azért lett sárga, hogy a nézők jobban lássák a lelátóról, a fehér szín még ma is szabályos.

Öltözet

Eleinte nyakkendőben, fűzőben játszották, később a nők szoknyát kezdtek viselni, majd egyre fontosabb lett az elegáns megjelenés. Suzanne Lenglen teremtette meg a női sportoló imázsát. Az 1980-as évektől kezdtek lezseredni és kényelmesedni a teniszruhák. Bevezették a rövidnadrágot, a férfiaknál megjelent a pólóing, a nők sortban, szoknyában, ujjatlan pólóban vagy ruhában játszanak és az öltözék fehérsége is múlóban van, gondoljunk csak Andy Murray fekete vagy Rafael Nadal lila szettjére.

Forrás: wikipédia

Jeu de paume

Kialakulását követően a tenisz sokáig az arisztokrácia és a tehetősebb rétegek sportja volt. Mára már közkedvelt sport és szabadidős tevékenység lett, egyre több a teniszklub, ahol egyre többen játszanak.

Neve

A középkorban, amikor a franciák ütőlabdajátékot játszottak (puszta kézzel vagy bőrkesztyűvel), az adogató gyakran elkiáltotta magát, amikor odaütötte a labdát ellenfelének: Tenez!, azaz Fogja! Ezt akkor tenéc-nek ejtették, később, amikor az angolok átvették a játékot és a hozzá tartozó terminológiát, a szót ‘tenis’-nek hallották. Innen jön a tennis, magyarul a tenisz szó.

Az „open era”

A modern, professzionális tenisz 1968-ban, az „open erá”-val (hivatásos, profi kor) kezdődött, amikortól a hivatásos teniszezők is indulhattak a különböző tornákon. Az év négy legnagyobb  a Grand Slam-nek nevezett tenisztornái megnyitották kapuikat a hivatásos teniszezők előtt is. A sport lépésről lépésre amatőrből profivá válik. Ekkortól tekinthetjük a sportot modernnek, s ekkor kezdődik meg a statisztikák, rekordok számontartása is. A férfi és női versenytenisz legfőbb célja a Grand Slam elérése lett: egy naptári éven belül megnyerni mind a négy tornát.

Pálya

A pálya borítása különböző lehet: kemény, salak, fű, beton, szintetikus, amitől a labda gyorsasága, pattanása függ.

Teniszütő

Eleinte az ütők nagyon különbözőek voltak. A teniszütő készülhet fából (kőrisfa, bükkfa), fémből (acél, duralumínium, titánötvözet), vagy szintetikus rostokból (üveg, szén, esetleg farostok keveréke). Korábban a faütő volt a jellemző, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően – amik elsősorban a teniszütő anyagát érintették – az ütő sokkal nagyobb erő kifejtésére lett alkalmas, és könnyebb is lett, ezáltal a sport is kellemesebbé vált. A legtöbb mai ütő kerete többek között grafitot, titánt, acélt tartalmaz. Noha a technológia folyamatosan fejlődik, a profi játékosok általában éveken keresztül ragaszkodnak ahhoz az ütőfajtához, amit megszoktak. Annál is inkább, mert a teniszütőiket általában személyre szabják, hogy minél hatékonyabban tudják használni. Djokovicnak pedig már okosütője is van (?) Jelentsen ez bármit is… A teniszütő húrjának megválasztása és a húrozás erőssége rendkívül fontos egy teniszező számára. Rengeteg féle húr létezik (például nylon vagy természetes marha-, ill. juhbél).

A teniszlabda

Eredetileg a labda színe fehér volt, de aztán sárgára váltottak, hogy a nézők jobban láthassák a lelátóról. Ennek ellenére a fehér színű labda továbbra is szabályos, akár versenyen is lehetne használni.

Öltözet

Eleinte a tenisz gyorsabban fejlődött, mint a divat, így a teniszezők nyakkendőben, fűzőben játszottak. Később (a nőknél) egyre inkább feltűntek a szoknyák a teniszpályán, és a teniszezőnők versenyeztek, kinek van elegánsabb ruhája.

Wimbledon maradt a konzervativizmus bástyája. Miközben a tenisztornák engedélyezték a részt vevő teniszezőknek, hogy színes öltözetben lépjenek pályára, Wimbledonban még mindig kötelező a teljesen fehér ruha.

Ütések

8 alapvető ütés van: a szerva, a tenyeres, a fonák, a röpte, a félröpte, a lecsapás, a rövidítés és az átemelés. További ütésfajta a nyesés és a pörgetés. Az ütés iránya szerint megkülönböztetünk keresztütést, egyenes ütést vagy elütést.

Egy teniszmeccs labdamenetekből, játékokból (game), játszmákból (szett) áll.^[39] A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes.

A pontozás

A tenisz különleges pontozása (15, 30, 40) szintén a jeu de paume-tól származik. A középkorban a 60 volt a legelterjedtebb szimbolikus értelmű szám. A francia játékban a 15 szorzataival számoltak. Azt nem lehet tudni, hogyan lett a pontszámolásban 40 a 45-ből. Egyesek szerint a játékosok egyszerűen lerövidítették: rövidebb volt kimondani a negyvenet, mint a negyvenötöt. Bár az elméletet sokan vitatják, mindezidáig nem sikerült kielégítőbb magyarázatot találni. A deuce (=egyenlő, 40-40) kifejezés szintén a francia labdajátékra vezethető vissza. 40-40-es állásnál a játékvezető ezt kiáltotta: „à deux” (’kettőre’), amivel azt akarta mondani, a játékosoknak két ponttal kell megnyerniük a játékot. Az angolok szóhasználatában vált az „à deux” deuce-szá.